Az elmúlt hónapokban gyakorlatilag már mindent leírtak Ukrajnáról, ahol a tavalyi év végén gyorsultak föl az események, azt követően, hogy Kijev nem írta alá a társulási megállapodást az Európai Unióval. Az ország méretéhez képest elszigetelt tüntetések kezdődtek, amelyek ki is fulladtak volna, ha a Viktor Janukovics által vezetett ország rendfenntartói még pár hetet vártak volna. Az egymást követő nagyon súlyos erőszakos cselekményeket követően Janukovicsnak menekülnie kellett, és félig-meddig, de visszatért a korábbi politikai garnitúra.
A Janukovics helyére lépő Petro Poroshenko májusban már az első fordulóban megnyerte az előre hozott elnökválasztást, majd sikerült elérnie az előre hozott parlamenti voksolás kiírását is. Október 26-án az ukránok újra szavaznak, de igazából nagyon nehéz eldönteni is milyen jövő vár hazánk legnagyobb keleti szomszédjára. A választást nagyban beárnyékolja, hogy a tűzszünet ellenére a keleti megyék egy részében továbbra is dúlnak a harcok, így ott biztosan nem lesz voksolás.
Az előzetes felmérések szerint a Poroshenko által gründolt párt szerzi majd meg a legtöbb helyet a parlamentben, de könnyen lehet, hogy nem lesz majd többsége. Így folytatódhat a teljes bizonytalanság a politika életben, ráadásul most úgy tűnik legalább hat párt fogja elérni az öt százalékos küszöböt. Ukrajnában nincsenek világosan kikristályosodott ideológia pártok, a többség inkább csak az aktuális érdekei mentén hozza meg a döntéseit.
Az elhúzódó viták helyett, azonban Kijevnek határozott döntéseket kellene hoznia, a hogyan továbbról. A gazdaság folyamatosan zsugorodik, az államcsőd egyre közelibbnek tűnik, főleg ha a nyugat nem segít, és a jelenlegi orosz passzivitás is könnyen megváltozhat, ha úgy látják, ha a központi hatalmon újra a káosz lesz úrrá. A választástól Porosenko a politikai helyzet egyszerűsödését várta, de lehet csak a káosz lesz nagyobb Ukrajnában.
Ebben a helyzetben Magyarország csak egy higgadt, és pragmatikus politizálás mellett érvényesítheti a kárpátaljai magyarságot érintő érdekeit. Helyzetünk kifejezetten nagyon nehéz a mostani hetekben, aminek az előidézésben az itthoni külpolitikai vezetés nagyon is ludas. Ukrajnában már csak azért sem tekinthetnek ránk barátként, mivel pont az utóbbi hetekben állítottuk le a gázszállításokat.
Budapest az ukrán belpolitikai helyzet stabilizálásában érdekelt, azonban a tényeket és a várakozásokat nézve erre nem sok esély van. A közelgő tél nagyon komoly gondokat okozhat keleti szomszédunknál, amely lehetőséget Moszkva minden bizonnyal még erősíteni is próbál. Putyin nem hátrálhat meg Ukrajna ügyében, mivel azzal saját belső legitimitása gyengülne meg, így a forró helyzetet továbbra is táplálni fogja.
